Fordította: Minhyun
Figyelmeztetés: +18, fiú szerelem
Párosítás: Jo Youngmin x Jo Kwangmin (Boyfriend)
Kwangmin POV:
Egy normális nyári nap volt. 35°C
volt árnyékban és mi ma is forgattunk. A legutolsó számunk a Love Style után
nem sok időnk volt, mert jött egy új japán debütálási lehetőség, ami miatt
elfoglaltak voltunk. A legújabb videó klipünket vettük fel éppen, aminek a címe
Be my Shine. „Kwangmin, te jössz” mondta Youngmin és leült mellém. Bólintottam
és figyelmen kívül hagytam a heves dobogást a mellkasomban. A kamerásokhoz
mentem és megmondták, hogy mit kellett csinálnom. Amikor én voltam a
középpontban, minden alkalommal Youngmint néztem, aki Minwooval szórakozott.
„Kwangmin koncentrálj, és ne a bátyádat nézd!” kiabált rám az operatőr és
mindenki, beleértve Youngmint is, aki hosszasan nézett engem. Elpirultam és
elfordítottam a fejem. „S- Sajnálom.” mondtam és próbáltam ezután koncentrálni,
ami most sikerült. Miután végeztem a közös táncrészek jöttek. Ez idő alatt
Youngmin végig engem nézett, ami egy idő után kényelmetlenné vált számom és
elfordultam tőle. A forgatás alatt, amikor mi voltunk középen Youngmin keze
többször kóborolt a fenekemre, aminek hatására összerezzentem. Nem engedhettem
meg magamnak, hogy ez látsszon rajtam és folytattam mindent. „5 perc szünet!”
hívott a menedzser és sóhajtottam.
*Közben* gondoltam és épp azon voltam,
hogy leüljek, amikor Hyunseong megragadta a karomat, és elhúzott a legközelebbi
szobába. Mielőtt számon tudtam volna kérni tőle a dolgokat, közelebb lépett
hozzám és megcsókolt. Megpróbáltam elhúzódni, de nem voltam annyira erős és a
falnak szorított. Hunyorogtam, miközben az ingemet gombolta. „H-Hyung, hagyd
abba. M-Miért csinálod ezt?” kérdeztem tőle, miközben már a hasamat csókolta. „Mert
nem szeret, az a fiú, akit szeretek, így ki akarom magam tombolni” mondta
higgadtan és elkezdte az övemet kicsatolni. Hirtelen kivágódott az ajtó és egy
rémült Youngmint láttam „Hyunseong! Azonnal menj el Kwangmintól! Ha valakit el
akarsz csábítani, akkor ne őt, hanem valaki mást!” kiáltotta, mire Hyunseong
elhúzódott tőlem és kiment az ajtón. A földre zuhantam és sírni kezdtem.
Odajött hozzám és megölelt, amitől a szívem újra hevesen vert. „Hé, Kwangmin
elment!” mondta nyugtatóan, én jobban bújtam mellkasába. „Én-Én meg voltam
ijedve” zokogtam és még jobban ölelt magához. Kopogtattak az ajtón, és egy
zavaros Donghyun jött be. „Miért van Hyunseong- Mi folyik itt?” kérdezte
döbbenten Donghyun s leült mellénk. „A-Ah Kwangminnak egy kis honvágya volt”
próbált Youngmin kitérni, de Donghyun ezt nem fogadta el. „És miért szabad a
felsőteste és a nadrágja- Youngmin! Nem lehet!” „Nem az ő hibája,” reagáltam
gyorsan és letöröltem a könnyeim „maszturbáltam, és rajta kapott…” mondtam,
mert más nem jutott eszembe. Donghyun és Youngmin elpirult, mire lesütöttem a
szemeimet. „Öhm… rendben, akkor ezt megbeszéltük. Még van, három percünk ne
késsetek!” Youngminnal bólintottunk, majd Donghyun kiment. Ahogy az ajtó
bezárult Youngminra néztem, aki el elpirult. „Menjünk” mondtam, majd
felöltöztem és kimentünk a helységből. Elmentem a többiek mellett és Minwoo
odajött hozzám. „Minden rendben Kwangmin? Donghyun azt mondta, hogy nem vagy
jól.” kérdezte, mire bólintottam. „Minden rendben” halványan elmosolyodtam ő
pedig bólintott és visszament Donghyunhoz és megölelte. Nincs több pletyka
arról, hogy ők egy pár. Nyíltan mutatták az érzéseiket, ami jó volt. „Rendben,
a 3. jelenetet felvesszük és aztán mehettek” mondta a menedzser és mindannyian
bólintottunk. A jelenetek jól mentek, és megengedték, hogy egy fél óra múlva
elmenjünk. Bementünk az öltözőbe átöltözni, s uralkodnom kellett magamon, hogy
ne mindig Youngmint bámuljam. Legyünk őszinték. Mennyire beteges a saját
testvéredbe beleszeretni? A saját ikertestvéredbe? „Kwangmin? Mindjárt
indulunk. Siess!” mondta Minwoo és elment a másik négy taggal. Youngminra
pillantottam, aki ugyan úgy nézett rám. „Kwangmin én…” kezdte mire
megfordultam. „S-Siess mielőtt a többiek még idegesebbek lesznek.” mondta és
húzott engem. Csak azt akartam, hogy kimenjen, minthogy megragadja a csuklómat.
Felnéztem rá. „M-Mi az?” kérdeztem, mire a falnak lökött. „Mi van veled?
Annyira megszoktam, hogy kerülsz engem… figyelmen kívül hagytál, és mindig
elfutottál, hogyha akartam valamit, amit nem illik. Mondd el miért!” mondta
hűvösen és jobban szorította a csuklómat a falhoz. „H-Hyung ez fáj.”
nyöszörögtem és szomorúan néztem a szemeibe. Végül elengedett és megfordult.
„Ó, bassza meg. Most már mindegy és hagyj békén!” mondta hidegen, én pedig
pislogtam egy párat, majd kimentem én is. A furgonba csak még jobban
összezavarodtam. „ Menjünk ünnepelni” mondta Jeongmin, amit mindenki helyeselt
csak én és Youngmin biccentettünk. „Én inkább otthon szeretnék maradni”
mondtam, mire Youngmin hűvösen válaszolt „Csak gyere velem”. Láttam, hogy
Minwoo szomorú és csalódott „Mi van? Miért?” Jeongmin kérdezte, mire megráztam
a fejem „Nincs kedvem” mondtam és Donghyun bólintott. Kiraktak a kollégium elé
ők pedig elmentek. Egyből felmentem és a kanapéra ültem. Megkerestem a
telefonom és tárcsáztam a pizzéria számát. Rendeltem egy pizzát és egy filmet.
Hirtelen megszólalt a csengő. 10 perc alatt kész lett volna a pizza? Felálltam
és kinéztem a lyukon. Youngmin suttogtam halkan és kinyitottam az ajtót.
Becsukta az ajtót és odajött hozzám. „Youngmin… azt hittem, hogy…” „Állj le!”
Sírt mire összerezzentem. Imbolyogva közeledett hozzám, hátra fele sétáltam
mire elértem a falhoz. Részeg lenne? A karját mellém tette, és nagyon közel
volt hozzám az arca. A szívem újra hevesen vert és félrenézett, mert bűzlött az
alkoholtól. Visszafordult majd az ajkát az enyémhez érintette. Y-Youngmin megcsókolt? Tágra nyíltak a
szemeim a döbbenettől. Ezután elindult és suttogott valamit. „Szeretlek”
mondta, mire döbbenten néztem rá. „Bocsi, sok volt az alkohol” mondta, és
elment a szobába. Sokat ivott? Igen, az lehetett az oka. Sóhajtottam, és újból
hallottam a csengőt. Ah, a pizza szuper! Az ajtóhoz mentem, kinyitottam és
kifizettem a pizzámat, majd visszacsuktam az ajtót. Miután ettem a pizzámból, a
nappalit tisztává tettem és a szobámba mentem Youngminhez. Lefeküdtem az ágra
és a nyugodtan alvó Youngmint néztem. Nem tudom mikor, de én is elaludtam
mellette. Az éjszaka közepén ébredtem csak fel az ajtó csukódására. Felkeltem,
és visszamentem a saját ágyamba. Egy levél? Lehajoltam és felvettem a levelet,
s elolvastam. A szemem elkerekedett minden soron. E-Ez most komoly? Nem, ez nem
lehet! Végig futottam a lakást, de mindhiába. A bátyám eltűnt. És é-én voltam a
hibás. Éreztem, hogy egy könnycsepp folyik le az arcomon, amikor hirtelen
kinyílt az ajtó és a másik négy tag lépett be rajta. „Hyung, mi folyik itt?”
futott oda hozzám Minwoo és megölelt. Oda adtam neki a levelet, és letörölte a
könnyeit. Felolvasta a levelet. „Kedves Kwangmin! Bárcsak ne kellett volna ezt
tennem, de egy ideig el kell hagynom a Boyfriend-et!” Tovább zokogtam. „Kérlek,
mondd meg a többieknek, hogy két hét múlva visszatérek, mert akkor fogom tudni,
hogy mi kell nekem. Ebben a pillanatban, amit érzek tilos a számomra. Ne
aggódj! Két hét múlva újra találkozunk, addig is minden rendben lesz az
igazgatóval, a rendezővel és a fanokkal. Köszönj majd nekem. Youngmin” A
térdemre zuhantam és jobban zokogni kezdtem. A többiek letérdeltek mellém és
megöleltek „Menj utána Kwangmin” mondta Donghyun. „Minden rendben lesz az
igazgatóval és a rendezővel. Menj!” Hyunseong rám mosolygott mire bólintottam.
Megöleltem a többieket és rohantam a szobámba. Gyorsan összecsomagoltam a
bőröndömben és visszafutottam a fiúkhoz. „Gyorsan gyere vissza vele”
mosolyogott Jeongmin és én bólintottam. Minwoo még suttogta, hogy legyek vele
boldog, majd rám mosolyogott. Ránéztem zavarosan, de mégis bólintottam.
Felvettem egy kalapot és egy nagyszemüveget, s elindultam a vasútállomáshoz.
Miután megérkeztem fogtam egy taxit és kb 20 perc utazás után hazaértem, majd
megnyomtam a csengőt. Egy ismeretlen személy nyitott ajtót. „Óh hello Kwangmin.
Jung Seong Yeon vagyok, és itt fogok élni két hétig” mosolygott rám, és kissé
viszonoztam. „Ahh, örülök a találkozásnak. A… a bátyám itthon van?” „Nem, öt
perccel ezelőtt ment el a városba” mondta, mire bólintottam. „Várj. Elveszem a
táskád és megkeresed?” „Nae. Köszönöm” mondtam kurtán és rohantam a városba.
Két óra múlva elkezdett szakadni az eső és bőrig áztam. Már feladtam volna,
amikor megpillantottam egy kávézóban… egy lánnyal… akivel csókolózott. Mereven
elé álltam. Az arcomon végig futott egy könnycsepp, és letöröltem őket. Láttam,
ahogy elválltak egymástól és Youngmin meglátott engem. Felállt, mire a
barátnője felém nézett, majd oda-vissza köztünk. Youngmin felém lépett én pedig
hátráltam. A szakadó esőbe visszarohantam a kollégiumba, ahol egy félmeztelen
Hyunseong nyitott ajtót, amikor elsőnek rám nézett mosolyogott, majd ledöbbent.
„Mi a fene történt veled?” kérdezte hisztérikusan majd bentebb húzott a
kollégiumba. „Srácok, gyertek gyorsan! Hozzatok friss ruhákat és törölközőket!”
„Miért sír?” „Úristen, Kwangmin!” jött oda hozzám Donghyun és letérdelt elém,
ahogy ott ültem a kanapén. „Mi történt?” kérdezte, de én nem válaszoltam csak
zokogtam. Megfürdettek és tisztán ott hagytak. „Pihenj egy kicsit, és szólj, ha
van valami” mondta Donghyun és bólintottam. Hallottam, hogy valaki csengetett
és valaki kiabált. Szóval úgy döntöttem, hogy oda megyek. Kiszálltam a kádból
és megszárítottam magam. Aztán felvettem a ruháim, és kimentem a fürdőből.
Ahogy megláttam, hogy ki áll az ajtóban a szemeim elkerekedtek. „Kwangmin…”
Youngmin 5 méterre állt tőlem, és szomorúan nézett rám. „Mit csinálsz itt? Azt
hittem a nagy barátnőddel vagy” mondtam sértetten és hidegen néztem rá. Odajött
hozzám és megölelt. „Hadd menjek.” „Nem tudnátok egy kicsit egyedül hagyni
minket?” kérdezte a többiektől, mire bólintottak és a szobájukba mentek. Elengedett. „Kwangmin én…” „Mentsd a
szavaiddal Hyung. Én tényleg próbáltam megérteni a helyzetedet, de ez még
mindig nem változtat azon, hogy ugyan azon a napon csókolgattál egy lányt,
amikor eltűntél.” mondtam még halkan és lenéztem. Sóhajtott „Azon dolgoztam,
hogy eltereljelek magamtól. Mint írtam, még mindig dolgozom az érzéseimen a
baráti és testvéri viszonyokon. Nem szabad Kwangmin. Testvérek vagyunk. Ikrek!”
Kiabálta, nekem pedig elegem volt. Előre húztam és mélyen megcsókoltam. „Te
teljesen idióta vagy. Én is szeretlek.” Ránéztem és sokkosan nézett rám.
„Sz-Szeretsz?” kérdezett vissza, mire bólintottam. „Igen, szeretlek Hyung.”
mondtam és elmosolyodtam. „Én is szeretlek, én édes Kis-„ „Ne vidd túlzásba
Hyung” mondtam mire elkezdett duzzogni. „Milyen édes vagy te” suttogta és
simogatott az ingem alatt. „Keressetek egy szobát, a fenébe is!” valamit
Jeongmin, és van, amit Hyunseong mondott. Egy csók?! „Ne nézz már ilyen
dermedten. Már évek óta együtt vagyunk.” vigyorgott és Jeongmin a külön
szobájába ment. „Szórakozzunk jól” vigyorgott rám Youngmin mire egy nagyot
nyeltem. „Várj! Itt és… most?” kérdeztem egy kissé idegesen ő pedig vigyorogva
bólintott. A szobába húzott és az ágyra lökött. „Várj Hyung! Mi van, ha a
többiek meghallanak minket?” kérdeztem idegesen, mire megvonta a vállát. „Nem
baj” mondta majd testünk összesimult, és mélyen megcsókolt. Elkezdte a ruháimat
levenni, amit viszonoztam. Ránéztem, és elpirultam. „Még mindig szűz vagy,
ugye?” kérdezte, mire bólintottam. „Rendben, akkor gyengéd leszek veled”
odament a szekrényhez és kihúzott valamit. Egy krém? Síkosító?! Elpirultam,
mire ő vigyorogva jött vissza és félre tette a gélt. Megérintette a péniszem,
ami miatt levegő után kapkodtam. Még szélesebben vigyorgott, és lehajolt s
végignyalt rajta. Játszott velem, ez egyértelmű volt, de tetszett. A szájába
vett, és fel-le mozgatta a fejét rajtam, mire hangosabban nyögtem. Ezután
elhelyezkedett a lábaim között és az első ujját a bejáratomhoz vezette. „Ez egy
kicsit kellemetlen lesz” mondta, majd belém hatolt. Felnyögtem a fájdalomtól,
de megnyugtatott, hogy vele voltam. A második, harmadik és negyedik ujja jött
fokozatosan egymás után. „-H-Hyung, most már téged..” mondtam nyögve, ő pedig
bólintott és kihúzta ujjait belőlem. Kicsit nyüszítettem, mert hideg ért.
Bekente a péniszét a síkosító géllel. „Fordulj meg” mondta mire bólintottam és
megcsináltam, amire kért. „Ez egy kicsit
fájni fog” suttogta és lassan belém hatolt, ami számomra egy kisebb sokk volt.
Megragadtam az ágyneműt, és felnyögtem a fájdalomtól. „Shh, relakszálj Kwangie”
mosolygott, lassan pedig nem a fájdalomtól, hanem az élvezettől nyögtem.
Lehajolt hozzám és megnyalta az egyik mellbimbómat, megmarkolta férfiasságom és
mozgatni kezdte rajta a kezét ütemre. Újra és újra a nevét nyögtem, ahogy ő is
az enyémet. Egyre közelebb kerültem a csúcshoz, ami nekem nehezebb volt, mint
neki. Youngmin elvigyorodott, ami miatt még nehezebb volt, mindketten nyögtük
egymás nevét. Ő bennem én pedig kezére élveztem. Zihálva és mosolyogva néztünk egymásra.
„E-Ez király volt”levegőért kapkodtam és egyetértett velem, majd kihúzta magát
belőlem és mellém feküdt. Hozzá bújtam és szorosan ölelt magához. „Szeretlek”
suttogtam és megcsókoltam mosolyogva. Kopogtak. „Készen vagytok? Már egy fél
órája várunk rátok”incselkedett Jeongmin, elpirultam. „Igen, gyorsan elmegyünk
zuhanyozni” válaszolt Youngmin és magával húzott a fürdőszobába, majd a zuhany
alá. Gyorsan lezuhanyoztunk és a többiekhez mentünk, ahol Jeongmin ugratott
minket. Ezután a csapattal elmentünk egy étterembe enni. Youngmin rám
mosolyogott és kaptam egy gyors csókot tőle. A többiek szégyenlősen néztek
ránk, mire lehajtottam a fejem. Evés után mindenki haza ment, és a saját
szobájában tért nyugovóra. Örültem, hogy mindenki boldog volt és reméltem, hogy
így marad örökre.
